Elég egyszerűen csak szétnézni egy óvodai csoportban vagy egy iskolai osztályban. A klasszikus kétszülős családmodell mellett, vannak gyerekek, akiket egyedül nevelnek a szülők vagy nagyszülők, és vannak a mozaikcsaládokban élők.
Az általános vélekedés szerint a gyerekeknek az a legjobb, ha egy klasszikus családban nevelkednek. Ez igaz is abban az esetben, ha egy jól működő, kiegyensúlyozott családról van szó. A statisztikák szerint azonban nagyon magas a válások száma, és az együtt élő családokban is sokszor csak az anyagi függés tartja együtt a szülőket.
Egy szülő akár válás, akár haláleset miatt egyedül marad a gyerekével, gyerekeivel, óriási traumát él át. Miután sikerült ezt az élethelyzetet feldolgoznia, nehéz választás elé kerül:
- Megpróbálja a gyerekeknek biztosítani a családot egyedül a nagyszülők, esetleg rokonok segítségével. Saját igényeit a háttérbe szorítva csak a gyerekekre koncentrál. Ha lesznek is kapcsolatai, az új partner nem lesz igazán része a családnak.
- Újra keres magának egy olyan társat, akivel összekötheti az életét. (ha nem is hivatalos formában) A gyerekei mellé szülőtársat is szeretne, de csak olyan emberben gondolkodik, aki gyermektelen egyelőre. Később közös gyerekek vállalásának lehetősége is fenn áll.
- Szívesen fogad olyan társat maga mellé, aki szintén egyedül van a gyerekeivel. Ismeri ennek az élethelyzetnek a kihívásait, van tapasztalata.
A 2. és a 3. szituációban élőkből alakulhatnak mozaikcsaládok. (A klasszikus mozaikcsalád az, amikor mindkét szülő oldaláról van, már korábbi kapcsolatból született gyerek, vagy gyerekek.)
Mi mindent kaphat egy olyan gyerek, aki egy mozaikcsaládban nő fel?
Ha jól működik a család, és a családtagok, legyenek akár felnőttek vagy gyerekek, jól érzik magukat ebben a helyzetben, akkor hihetetlen sokat.
A baráti körömben több ilyen család van. A szülők különböző okok miatt maradtak egyedül a gyerekekkel. Most mindannyian újra családban élnek. Új párokkal, saját és nevelt gyerekekkel. Megtapasztalva azt, hogy mennyi mindent adhat ez az új család modell.
- Rezilienciát ( a rugalmas alkalmazkodás képességét)
Ez az egyik legfontosabb emberi tulajdonság. Az életben való boldoguláshoz elengedhetetlen. Lehetővé teszi, hogy a megváltozott élethelyzetekhez a lehető legjobban alkalmazkodjanak. Gyermekkorban nagyon sokat lehet tenni a fejlesztéséért. Egy válás, majd utána egy új család alapítása mind olyan szituáció, amelyben segít az alkalmazkodási képesség.
- Toleranciát
Megérthetik, hogy milyen fontos elfogadni bizonyos mértékig, még ha nem is értenek vele egyet, a többi családtag személyiségét, stílusát. Egy mozaik családban a szituációból adódóan sok-sok hagyomány, vagy családi szokás jelenik meg. Nemcsak a szülőpár és a 4 nagyszülő jelenti a kicsit tágabb családot, de jelen vannak a szülők extársai, és nagyszülői szerepben, azok szülei is.
- Önérvényesítést
Megtapasztalhatják, hogy hogyan tudják a saját céljaikat, elképzeléseiket elfogadtatni a többiekkel. Megértve, hogy a többi családtagnak is hasonló a célja. Tehát ahhoz, hogy mindenki számára elfogadható legyen egy megoldás, kommunikálni kell.
- Konfliktuskezelést
Megtanulhatják, hogyan kezeljék a konfliktusokat, olyan családtagokkal, akiknek egészen más probléma megoldási módszereik vannak. Másképpen fejezik ki az érzelmeiket, másképpen reagálnak, más a kommunikációs eszköztáruk.
Természetesen a felsorolt tulajdonságokkal egy klasszikus családban nevelkedő gyerekek is rendelkeznek. A mozaikcsaládokban azonban még több lehetőség van ezen tulajdonságok fejlesztésére a különböző családokból hozott, egymástól eltérő háttér és neveltetés miatt.
Hiszem, hogy a jól működő mozaikcsaládokban nevelkedő gyerekek biztonságos, szerető és támogató családban nőnek fel. Sokszor sokkal inkább, mint egy párkapcsolati és egyéb konfliktusokkal terhelt klasszikus családban.
(Kép forrása: www.erinpankratz.com)
.
