És igen! Ez a megoldás.

Kivétel nélkül minden év ugyanúgy kezdődik:

Januárban rengeteg tervezőfüzet, tanács, cikk születik az "új év - új élet" témakörben. Az esetek többségében azt kell végig gondolnom, hogy mit csinálok az új évben: mozgás, változatosabb táplálkozás, fogyókúra, hízókúra, több idő a családdal, "találd meg magad" stb. A lényeg, hogy a meglévő feladatok mellé újakat kell vállalnom. Ezek újabb frusztrációt okoznak majd, ha egyébként is probléma az időgazdálkodás. Ezek az elhatározások sokszor kampányszerűek, nem tarthatók sokáig. Ez újabb csalódást okoz. Végül ismét egy ördögi kör közepén találom magamat.

A napokban találtam azonban egy zseniális gondolatot!

"Nem az a fontos, hogy mit csinálok az új évben, hanem az, hogy mit nem."

Innen már csak egy lépés volt mindezt összekötni Marie Kondo rendszerével.

(Marie Kondo (KonMari) egy japán hölgy, aki abból él, hogy rendrakási, és rendtartási szisztémákat dolgoz ki. Hihetetlen népszerűségre tett szert az utóbbi időben világszerte. Rátapintott valamire, ami nagyon sok embert foglalkoztat. Hogyan lehet rendet tenni a környezetünkben, és azt fenntartani? Könyvei, videói, TV műsorai vannak.)

Ő azt hirdeti, hogy a legfontosabb momentum bármilyen rendrakás előtt a selejtezés. Meg kell szabadulni minden olyan ruhától, könyvtől, bútortól, tárgytól, amit nem használunk, ami nem okoz örömet, ami nem illeszkedik a jelenlegi életünkhöz. Megoldásként ajánlja az adományozást, értékesítést stb. Állítja, hogy amint rendet rak valaki a környezetében, az hatni fog a gondolkodására.

Vagyis a titok a selejtezés minden területen, de tényleg.

Nem elég a lakás, a ház, a környezet, de mindenképpen érdemes ezzel kezdeni, hiszen elképesztő lendületet ad.

Selejteznem kell a szokásaimat, a gondolataimat!

El kell hagynom azokat a szokásokat, amelyek már nem illeszkednek a jelenlegi élethelyzetemhez. Valójában mire használom az időmet? Valóban a számomra fontos, örömet adó programokra? Lehet belőlük néhányat leépíteni?

• Vannak olyan tevékenységek, amiket azért csinálok, mert úgy hiszem elvárják tőlem?
• Van, hogy úgy gondolom, hogy bizonyos dolgokat csak én tudok "rendesen" elvégezni? Nem lehet, hogy ezt csak én gondolom, és a valóság egészen más?
• Vannak olyan emberek körülöttem, akiktől már régen eltávolodtam, szinte csak a megszokás miatt tartjuk a kapcsolatot? Lehet, hogy a másik oldalon is éppen ilyen érzések vannak! :)
• Vállalok olyan feladatokat, amikről később mindig kiderül, hogy sokkal több energia és idő kell az elvégzésükhöz, mint gondoltam? Rendszeresen túlvállalom magam?
• Túlságosan ragaszkodok a megszokott környezetemhez? Lehet, hogy apró lépésekben kell változtatnom?
• Még mindig meg akarok felelni a szüleimnek? Pedig már régen felnőttem, és saját családom van.
• Tényleg ennyire fontos a körülöttem élők véleménye? Biztos, hogy minden egyes ember véleménye egyformán számít? Vajon valaha elérhetem, hogy mindenkinek megfelelően éljek? 
• Tudok nemet mondani olyan feladatokra, ami a számomra fontos dolgoktól veszi el az időt? 
• Képes vagyok a sok tanácsból kiválasztani azokat, amelyek engem előre visznek és nem nyomasztanak?

Tedd fel ezeket a kérdéseket Te is magadnak!

Megtapasztalhatod a selejtezés mindent felforgató erejét.

Persze azt, hogy kinek mi a fontos és éppen mi tölti fel, vagy mi okoz neki örömet nem lehet meghatározni. Mindenkinek a személyisége és az aktuális élethelyzete alapján kell döntenie. Nincsen minden életre alkalmazható recept. De éppen ez a jó!

 (A kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/333759022357595181/