A co-parenting kifejezésnek magyar megfelelője nincsen. Azt a szituációt jelenti, amikor két szülő annak ellenére, hogy már elvált, vagy korábban is külön élt, együtt neveli a gyermekeiket.

• Mit érdemes ilyen helyzetben átgondolnod?
• Hogyan érdemes kommunikálnod a kényes helyzetekben?
• Mire van szükségük a gyermekeknek?
• Hogyan találhatsz utat a szülőtársadhoz a gyermekeid miatt?

A blog, ezt a témát járja körül...

Egy különválás óriási stressz minden családtag számára. Szándékosan használtam a különválás kifejezést, mert nem csak házasság végét jelentő válásnál következik be ez a nehéz élethelyzet, hanem egy tartós együttélés lezárásakor is.

Bármilyen formában ér véget két ember közös élete, bizonyos szempontból életük végéig társai maradnak egymásnak. Szülőtársakként a későbbiekben is együtt kell működniük.

Sokszor ez nem tudatosodik teljesen. Bármilyen formában egyeztetek meg, vagy döntött a bíróság a gyerekek elhelyezésével kapcsolatban, a gyermekeknek továbbra is két szülőjük lesz. (Kivéve azokat az eseteket, amikor valamelyik szülő nem tarthatja tovább a kapcsolatot a gyermekkel.)

Mindketten hatással lesztek az önértékelésük alakulására, az önbecsülésükre. Mindketten továbbra is mintákat fogtok közvetíteni feléjük, amelyek meghatározóak lesznek:

• Hogyan kezeljék a konfliktusokat?
• Hogyan kommunikáljanak?
• Mennyire tervezzenek tudatosan az életükkel kapcsolatban?
• Hogyan válasszanak párt maguknak?
• Milyen szerepet vállaljanak később egy párkapcsolatban?
• Hogyan neveljék a gyermekeiket?

Hogyan alakul a kapcsolatotok a gyerekekkel, amikor új társat választotok magatoknak, esetleg új családot alapítotok? Milyen dinamikák működtetik az ilyenkor kialakuló mozaik családokat, és hogyan tudják megtalálni a helyüket ezekben a korábbi kapcsolatokból született gyermekek?

Természetesen szerepet játszik, hogy melyik szülő mennyi időt tölt a gyerekekkel. De még a kizárólagos felügyeleti jogot kaptál, akkor  is lehetővé kell tenned, hogy a másik szülő láthassa a gyermeket. Ezen rövid idő alatt is számít mit hall, mit lát, mit tapasztal a gyermek!

A közös nevelés folyamata még abban az esetben is nagy toleranciát, kompromisszumkészséget igényel, ha a két szülő válása a lehetőségekhez mérten békésen történt. De mi a helyzet akkor, ha a válást egy megcsalás, vagy valamilyen szenvedélybetegség idézte elő? Milyen indulatok, elkeseredettség, sértettség, tehetetlenség érzése munkál az egykori társak  lelkében?

Mennyire tudják ilyenkor a szülők  felülírni az aktuális érzelmeit, és mennyire tudnak tudatos döntéseket hozni a gyerekek érdekében?

Ezekkel a kérdésekkel egyre többeknek kell szembenéznie a külön válások számának növekedésével. (A hivatalos statisztikák szerint a válások száma az utóbbi néhány évben csökkent, de ez a szám csak a házasságok felbomlását jelenti, az tartós együttélések lezárását nem.)

Egyre több gyermek lesz érintett ebben a témában...